Ass n 25 yebrir yezrin i d amulli wis 42 segmi d-yella ugraw n ccna amḥaddi “Tagrawla” ass n 25 yebrir 1977, deg tesdawit n tussniwin d tetiknulujit n Bab ẓẓewwar. D tarbaɛt n semmus n yisdawanen deg tusnakt i t-id-yesnulfan, gar-asen: Idir, Xlifa, Ḥsen, Ḥsisu d Ɛumar. Syin akkin, sin n yiseggasen seld, yerna-d ɣur-s bu tbatrit Murad Benɛamer, ur nɛeṭṭel deg-s iruḥ. Deg useggas n 1980, yekcem deg-s Belɛid, deg 1982 yekcem Lwennas, armi d 1984 d Fazil i yernan ɣer terbaɛt. Yesekles ugraw Tagrawla tasfift tamezwarut deg 1981 deg Paris, ɣer teẓrigin Amina.
Ddant-d deg-s tezlatin yecban « Igujilen », « Afrik » (Taferka), « Nerreẓ », Tiɣri », « Taddart-inu », « Jida », « Tga tiṭ ». Akken i d-yeqqar yisem-is, yusa-d ugraw Tagrawla akken ad d-yawi amaynut i tmetti, ad yennaɣ s uẓawan, ad yesaki imdanen ɣef tmagit d yidles, am kra n yigrawen n tallit-nni. Ula d awal-a « tagrawla », nezmer ad d-nini yezga imir-nni deg yilsawen n kra n taggayin n medden i ifaqen, imi ḥsan s temḥeqranit i d-iseɣli umnekcam, i d-iḥettem syin akkin udabu n Lezzayer fell-asen. Deg yizen n tezlatin n ugraw Tagrawla, aṭas i ikecmen deg uḥric n temḥaddit si tazwara n umecwar-is.
Am tezlit ideg i d-smektayen awal n Masensen « Tafriqt i Yifriqen ». Neɣ d tin ideg ddmen awal n Si Muḥend Umḥend i yennan « Ad nerreẓ wala ad neknu ». D waṭas n tezlatin-nniḍen ideg nezmer ad nsel ala i ccna ɣef tlelli n Tmazɣa d Yimaziɣen s umata, akked tegrawla ara igen talast i usehres. Yewwi-d ad d-nerr awellih ɣef wamek qrib ade temmet taggara-a tezlit tamḥaddit, ma nga aserwes i yiseggasen-nni n 1970, 1980 d 1990.
M. K.